Zalán Tibor
G. és T. a parton – D. (21 éves) közelít

1842. augusztus 24.

A remény hogy idejében visszarendeli az
Isten álmodozóvá tette és mélabússá
A másikat az rágta mostanában botrányra
csődíti a zajos ég a szellemet Valaki
beszél A híd még csak egy darab kő Ha nincs kellő 
hangsúly a szavakon lám csak elveszettek vagyunk
És már nem hiszek az életben Csalódtam benne

Csalódtam az életben És nem is hiszek benne
Mind elveszettek vagyunk Már nincs kellő hangsúly a 
szavakon Egy darab kő a két part között zuhan
Valaki a zajos égben botrányra csődíti 
a szellemet Isten álmodozóvá tette 
a másikat Kellően mélabússá Reméli 
idejében megtörténik a visszarendelés